A Szentkereszt Felmagasztalása Székesegyház Ungvár fő görög katolikus temploma, egyik legnevezetesebb és legjelentősebb temploma városunknak.
Története:
A Szentkereszt Felmagasztalása Székesegyház Ungvár egyik legimpozánsabb építészeti együttese, napjainkban valósággal névkártyája városunknak. Minden a távoli XVII. században kezdődött. Az akkori város kegyura, X. Drugeth János úgy döntött, hogy áttelepíti Szlovákiából Ungvárra a jezsuitákat, a tudományokkal, közoktatással foglalkozó és missziós munkát végző egyházi rend szerzeteseit. Saját költségén földet vásárolt a várhegyen, ahonnan áttelepítette a városlakókat, s gondoskodott egy kolostoregyüttes létrehozásáról, melynek fő épülete a jezsuita templom lett, akkoriban az egyetlen jezsuita templom Ukrajna területén. De mire is vágyott valójában az ungvári méltóság? Egyszerűen arra kérte a barátokat, hogy imádkozzanak érte és utódaiért.
Az idők változtak, s mikor 1773-ban a jezsuita rendet feloszlatták, a templom a görög katolikus egyházmegye tulajdonába került. Ez Mária Terézia reformokat hozó osztrák császárnő rendelkezésére történt, aki egyben anyja volt Marie-Antoinette francia királynénak, akit kivégeztek. Azóta a templomot többször is átépítették, felújításokon esett át, s 1877-ben a székesegyház elnyerte mai alakját. Az épület érdekessége toronyórája, amely városunk legnagyobb és legrégibb órájának számít.
A templom nemcsak kívül, hanem belül is érdekes. A falon található freskókat a XX. század legjelesebb kárpátaljai mesterei készítették, a monumentális kompozíciót a mennyezeten, a szentkereszt fölmagasztalását és a hat körfreskót Boksay József készítette, a kárpátaljai festőiskola legnagyobb képviselője. A kripta szakrális helye a templomnak, ahol híres embereket temettek el. Még a jezsuiták idején itt nevezetesebb katolikusokat temettek el, később a görög egyházmegye papi elöljáróit.
A szovjet időben a templom az ungvári egyetem könyvtárának adott otthon, s napjainkban a Szentkereszt Felmagasztalása Székesegyház városunk központi kultikus épületei közé tartozik.
